Tudom sokszor mondtam már ezt, de most tényleg úgy érzem ez volt életem legjobb előadása. Ilyen hatással még a Miss Saigon se volt rám, pedig akkor mikor azt láttam azt hittem annál jobb darab nincs. Tény és való, hogy mindig az aktuálisan látott darab a kedvencem, ez most valamiért tényleg más, mint a többi. Látványvilága egyedülálló, már az első vetítések után lenyűgözött. Úgy érzem ez még a Broadway musicalnél is sokkal látványosabb, nekem ott hiányoznak a 3D-s díszletek, úgy vettem észre ott elsősorban a vetítésekre összpontosítottak, itt viszont remek összhangban vannak a technikai elemek, a díszlet és a kellékek. A zenéje is pillanatok alatt rabul ejtett, igazán különleges zenei világa van, mindenkit magával ragad. A könnyed poppos-jazzes-godspelles dallamok fantasztikus elegyet alkotnak. Ennek a könnyedségnek és a mély tartalomnak a találkozása a siker kulcsa.

A történetet nem írnám le, úgy hiszem a filmet mindenki ismeri, de ha mégse, akkor legalább így nem lövöm le a poént.  Ez a világ egyik leggyönyörűbb szerelmi története. Sam őszintén szereti Molly-t, és még a halála után is óvni, védelmezni szeretné. Mindent megtesz azért, hogy kedvesét biztonságban tudhassa, ez számára mindennél fontosabb.

Eleinte féltem a szereposztástól, mindenképp a Vágó Betti-Dolhai Attila párosssal szettem volna látni, de a sors úgy hozta, hogy mégis a másik két főszereplővel láttam. De ezt egy percig sem bántam meg, csodálatos előadás volt, mindenki nagyon tetszett a kezdeti kétségekkel ellentétben. Muri Enikő és Kerényi Miklós Máté nagyon aranyos párt alkotott, öröm volt nézni színpadi szerelmüket.

Muri Enikő (Molly Jensen) - hallottam róla jót is, rosszat is. Mindig is szerettem Enikő hangját, személyiségét, úgy gondolom ő egy igazán tehetséges és szimpatikus lány. Molly szerepe igazán jól áll neki, és bár látszott rajta, hogy egy picit még bizonytalan, de engem ez cseppet sem zavart. Hangilag sem volt vele baj, egyszer éreztem úgy, hogy megcsúszott a hangja, de ez bárkivel előfordulhat.

Kerényi Miklós Máté (Sam Wheat) - ebben a szerepben Máté végre megmutathatta milyen romantikus lélek ő valójában. Mindig tudtam, hogy szereti a nőket, ez látszott rajta mindig is, kolléganőinek is szívesen "udvarolt" az interjúk, fellépések alatt. Nagyon szépen énekelt, ez a musical megadta neki a lehetőséget arra, hogy kiereszthese a hangját, ami hát nem titok, csodaszépen szól. Színészileg is tökéletes volt, egyszerűen nem lehet benne hibát találni. Mindig minden darabban megállja a helyét, alakítson egy rosszcsont tündért, egy gonosz vietnámi katonát vagy egy hősszerelmes szellemet, aki nem ismer akadályt.

Peller Anna (Oda mea Brown) - Ancsa egy igazi őrült. Nem csodálom, hogy örült ennek a szerepnek, nagyon jól áll neki. Ebben igazán meg tudja mutatni, milyen ő valójában, vagyis mondhatni ebbe nagyon is bele tudja vinni a való énjét. Hihetetlen karakter ez a jósnő, nagyon jó dalai és vicces jelenetei vannak. Egyszerre bolondos, hebrencs és érzelmes. A kedvencem.

Szabó Dávid (Carl Brunner) - öröm volt Dávidot újra színpadon látni, utoljára Péterként láttam a Szép nyári napban. Már nagyon hiányzott. Jó volt egy teljesen új szerepkörben látni, igazán jól áll neki ez a rosszfiú karakter. Csodálatosan szólt a hangja és a játéka is kivételes, de ezt szerintem, aki ismeri és szereti őt, az pontosan tudja.

Brasch Bence (Metró szellem) - őszinte leszek Bencét valahogy sohase szettem. Most se mndom azt, hogy megszettem, de pozitívan csalódtam benne, nagyon meglepett. Először azt hittem Szilveszter áll a színpadon, de idővel rájöttem, hogy Bence az. Nagyon ijesztő volt és sohase gondoltam volna róla, hogy ilyen mély hangon is képes beszélni.

Józsa Imre (Kórházi szellem) - ő volt az a színész, akiről semmit se tudtam. Nagyon aranyos kis bácsika, akineki kora ellenére nagyon jó hangja volt. Ez a karakter nálam kissé groteszk hatást ért el, hisz egy igazán mókás és életvidám emberke, annak ellenére, hogy már halott. Eléggé könnyelműen és mókásan beszélt Samnek a halál utáni létről és pont emiatt volt groteszk, hogy egy olyan dologról vélekedett ilyen bolondosan, hogy ez valójában egy komoly és fájdalmas állapot.

György-Rózsa Sándor (Willie Lopez) - nem volt túl sok szerepe, talán nem is énekelt. Jól hozta a gyilkos karaktert, igazán félelmetes volt, nem találtam hibát a játékában. Remek választás volt erre a szerepre, én tényleg csak azt hiányoltam, hogy nem tudta megmutatni milyen szépen is tud énekelni.

Kisfaludy Zsófia és Czigány Judit játszotta Peller Anna, azaz Oda mea Brown két társát ... talán rokonok is a darabban, már nem tudom. Lényeg a lényeg, hogy mindkét leányzó csodálatosan énekelt és nagyon viccesen létezett a színpadon.

Összefoglalva ez a darab igazán fantasztikus volt, felejthetetlen élmény marad. Minden percét élveztem. Óriási gratuláció az egész csapatnak, nagyon jó előadást alkottak. Az biztos, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy láttam, ezt nem lehet megunni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, biztos vagyok benne, hogy nincs olyan ember, akinek ez ne tetszene.