Mikor? 2012. január 27.
Szereposztás: Dolhai Attila, Fischl Mónika, Jantyik Csaba, Kékkovács Mara, Csonka András, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Bardóczy Attila, Benkóczy Zoltán
 

Életem egyik legszebb hétvégéje volt a mostani. Pénteken-szombaton szalagavató, vasárnap Viktória operett. Hihetetlen jól telt ez a pár nap, sajnálom, hogy már vége is.

Mikor bejelentették, hogy a legújabb operett-premier a Viktória lesz, tudtam nekem ezt látnom kell. Nem tudtam róla semmit se, mindössze pár dalt ismertem belőle, de mégis tudtam, valahogy éreztem, hogy ez nagyon jó lesz. Izgatottam vártam a nagy napot, ami valljuk be elég hamar el is jött.

A darab látványvilága fantasztikus volt. A tokiói amerikai nagykövetség lenyűgözött: a sok szín, a keleti stílus, az a harmónia ami áradt belőle teljesen magával ragadott. A szentpétervári amerikai nagykövetség is szép volt illetve a dorozsmai táj is, de az a Japán világ semmihez se fogható. Operettnél ilyen díszletet még soha se láttam. Eddig azt hittem a Cigányszerelem látványa viszi a pálmát, de tévedtem. Így utólag visszavonom. Ez a legszebb. És ki kell emelnem a zenei világát. Ez teljesen más, mint az eddig megszokott operettek. Ennek  van egy kis jazzes, keleties, oroszos, magyar népzenei vonulata, ami nagyon megfogott. Gyönyörű áriák, vidám, szórakoztató tánczenék vannak benne. Ábrahám Pál igazi újdonságot hozott a színházvilágba ezen darabjával. Igazi kuriózumnak számít.

A történetet csak nagy vonalakban említeném meg, az az igazság, hogy nem akarom lelőni a poént, higgyétek el ez úgy gyakorol rád a legnagyobb hatást, ha úgy mész el, hogy semmit se tudsz róla. Garantálom nem fogsz benne csalódni. Véget ért az első világháború. Az egész egy szibériai hadifogolytáborban kezdődik. Nem túl vidám jelenet, hisz az ismert orosz módszerrel folyik a kivégzés. Ekkor hallható Koltay István magyar huszárkapitány legszebb dala (ami végigkíséri a darab egészét), a "Csak egy kislány van a világon. Csak egy kislány lehet a párom." Elállt a lélegzetem a gyönyörűségtől, Dolhai Attila igazán kitett magáért. Ilyen szépen még komolyan mondom soha sem hallottam őt énekelni. Nagyon jól állt neki ez a magyar népzenei műfaj. Ott van vele társa, Jancsi (Kerényi Miklós Máté) is, aki hegedűvel kíséri gazdáját. Egy szerencse folytán megmenekülnek és legközelebb a amerikai nagykövetségen találkozunk velük Tokióban. De ne rohanjunk ennyire előre. Megmenekültek. Egyszer csak ott találjuk magunkat a nagykövetségen, ahol épp John Cunlight (Jantyik Csaba) mond köszönőbeszédet, és feleségével, Viktórával bejelentik a nagy hírt. Áthelyezik őket Szentpétervárra, majd megtörténik az esküvő a japán miniszter (vagy nem is tudom már milyen beosztású) lánya (Lia San - Kékkovács Mara) és Viktória (Fischl Mónika), testvére, Ferenc (Csonka András) közt. Ennél a jelenetnél hasonlóságokat véltem felfedezni a Miss Saigon musical esküvő jelentével, ugyanis mindkettőnél a férj nem tudja igazán mit is kell csinálni, mindig elront valamit. Nagyon aranyos kis rész volt. Egyébként szeretném kiemelni Mónika és Csaba duettjeit, dalait. Mindketten nagyon szépen énekeltek, elragadóak voltak együtt. És csak most nyer igazán értelmet Koltay dala, hisz kiderült, hogy Viktória igazából az ő jegyese. Mivel Viktória István halálhírét kapta, így a hosszú gyász után új férfi karjaiba keresett vigaszt, nem sejtette, hogy valaha is viszont látja rég nem látott kedvesét. Megjelenik Jancsi, aki azonnal összeszűri a levet Viktória csinos és cserfes szobalányával, Riquettel (Szendy Szilvi). Nagyon aranyosan alakul a kettejük viszonya, a darab egészében olyanok, mint egy kis tini-pár, akik még kacérkodnak egymással. Hirtelen megjelenik Ferenc, aki rögtön felismeri Jancsit, aki a nagy nosztalgiázgatás közepette elárulta gazdáját (aki elhunyt huszárkapitány-társa nevén, Csáky-ként mutatkozott be a nagykövetségen), így Ferenc rögtön azon kezdte törni a fejét, hogy is tudná azt elérni, hogy Viktória ne találkozzon Istvánnal. A búcsú pillanatában, talál magára a két szerelmes, mikor Viktória egy gyönyörű dalt énekel. John felajánlja Istvánnak és Jancsinak, hogy magukkal viszik őket Szentpétervárra, onnan pedig majd hazajuthatnak Magyarországra. Szentpéterváron István próbálja visszaszerezni Viktóriát, de a nő makacs és hitegeti magát, hogy már nem őt szereti, de a lelke mélyén tudja, hogy ez nem így van. Közben viccesebbnél viccesebb jelenetek váltják egymást, melyekből megtudhatjuk milyen is egy japán-magyar házasság, egy hindu foxtrott (másnéven dzsúdzsó), hogyan kell judózni, milyen ha egy japán hölgy kicsit becsiccsent és, hogy az oroszok többen vannak, mint az oroszok (: ... ezeket csak olykor-olykor szakítják meg az igazán komoly mondanivalót hordozó részek. Közben kiderül, hogy az oroszok felismerik a két magyar szökött hadifoglyot és azonnal Koltay kiadatását kérik Johntól. Ő védi a huszárkapitányt, de ő maga feladja magát. Viktória kétségbeesetten próbálja rávenni Istvánt, hogy ne tegye, de a férfi hajthatatlan. Végül Jancsi, Feri, Lia san és Riquette Dorozsmára utazik a szüreti bálra. A polgármester kijelenti, hogy most 3 jegyes párt szeretne összeadni, de csak két pár vállalkozik rá. Megjelenik végül Viktória, akinek férje, John egy meglepetést ígért. Mindenki úgy hiszi Koltay meghalt, de egyszer csak megjelenik. John elmondja Viktóriának, hogy minden úgy fog történni, ahogy megállapodtak. Mikor házasságot kötöttek, megígérte neki, hogy ha már nem boldog mellette harag nélkül elengedi őt. Így is lett. Megkerült a harmadik jegyespár, aki nem lett más, mint Koltay és Viktória. Ezzel meg is volt a happy end. (:

Van pár mondat, ami kivételesen nem a primadonna, vagy a bonviván szájából hangzik el, hanem Riquette mondja ki. "A szerelmet nem lehet erőltetni. A szerelem jön, mint a villámcsapás." A másik, ami még nagyon tetszett az ez volt: "A boldogsághoz nem vezet út, az út maga a boldogság."

Illetve volt még egy nagyon vicces mondata Jancsinak. Ezt magunkra vehetnénk, mi nők, de akkor is vicces volt: "A nő olyan, mint a majom. Csak akkor engedi el az ágat, ha van másba kapaszkodnia."

Most rátérnék a szereplőkre. Eredetileg úgy volt, hogy Peller Karcsi, Homonnay Zsolt és Kádár Szabi lesz. Őket az előadás előtt pár nappal a már fentebb említett színészekre cserélték, így került a szereposztásba Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila és Csonka Bandi. Elsőnek nagyon szomorú lettem, de így utólag azt mondom, ennek így kellett lennie. Jobb szereposztást nem is kívánhattam volna. Ez így volt tökéletes, ahogy volt.

- John Cunlight (Jantyik Csaba) - Csaba alakítását mindig, mindenben nagyon szeretem. Kellemes hangszíne van és ez mindig nagyon tetszik. Ez egy nagyon kedves, határozott karakter, aki számomra a darab egyik legpozitívabb karaktere. Nagylelkű, aranyszívű ember, aki még szeretett feleségét is elengedi, hogy ő boldog legyen.
- Viktória (Fischl Mónika) - Mónikát nagyon megszerettem. Eddig nem túl sok midennben láttam, így soha sem érte el nálam azt a hatást mint most. Gyönyörűen szólt a hangja. Az egész karakter nagyon mély érzelmeket hordoz. Lelki vívódásai mindenkit elgondolkoztatnak. Nem tudom szavakba leírni azokat a gondolatokat, érzéseket, amit vele kapcsolatban érzek. Még nem tudom megfogalmazni. Meg kell emésztenem, kicsit át kell gondolnom.
- Koltay István (Dolhai Attila) - Mint említettem Attila most énekelt, alakított a legjobban. Számomra ő volt a darab legnagyobb meglepetése. Hiába ismerem őt, hiába láttam rengetegszer, mégis képes újabb és újabb meglepetéseket okozni. Csak ámultam, bámultam. Mikor a Viktória című dalt énekelte illetve a már említett Csak egy kislány ...-t elállt a lélegzetem és tátott szájjal hallgattam szíveket melengető, kellemes, mégis markáns férfias hangját.
- Jancsi (Kerényi Miklós Máté) - Nem tudtam milyen lesz. Tudtam, hogy Máté fantasztikus, de hogy ennyire. Ahogy énekelt, ahogy táncolt, ahogy játszott. Nagyon jó volt. Annyira szerethető karakter ez a Jancsi, pont olyan, mint maga Máté: egy nőcsábász, aranyos "kisfiú", aki pillanatok alatt belopja magát mindenki szívébe.
- Riquette (Szendy Szilvi) - Ez a szerep Szilvire lett írva. Annyira hasonlítanak egymásra. Aranyosak, kedvesek, kacérak ... imádtam. Igazából nem tudnék róla semmi újat írni, csak azt mint Mátéról ... mármint ami az aranyosságot, a kedvességet, a szerethetőséget illeti (mind a kettőjük ugyanazon jellemvonásokat hordozzák). Mégis ez a szubrett szerep más, mint a többi. Ez a lány komoly gondolatokat oszt meg a nézőkkel, és nem csak egy butácska, naiv lányka, hanem igenis egy érett gondolkodású nő.
- Ferenc (Csonka Bandi) - Bandit most láttam először színpadon (előadásban). Nagyon tetszett. Bandi fantasztikus színész, remekül énekelt, táncolt. minden jelenete tele volt poénokkal (épp mint a többi hasonló karakteré), komikus jelenetekkel. Remélem máskor is láthatom, mert egyszerűen imádtam.
- Lia san (Kékkovács Mara) - Mara volt a kedvencem. Az a bájossága, vidámsága pillanatok alatt elvarázsolt. Nagyon jól átadta a japánok magatartását, a bohókás, naiv jellemvonásokat. Hihetetlen cuki volt. Nem tudom leírni, hogy igazából miért volt ennyire elragadó, mert akkor erről oldalakat írnék és még úgy se mutatnám e teljesen, így csak annyit mondok: "Látni kell".

A többi szereplőnek (Benkóczy Zoltán - polgármester, Balogh Bodor Attila - kínai attasé) nem volt túl sok szerepe, így annyira nem hagytak bennem mély nyomot. Róluk csak annyit, hogy jól játszottak, nem volt velük baj, de igazából nem voltak jelentősek a darabot nézve.

Ennek az előadásnak minden egyes percét élveztem. Rengeteget nevettem, nagyon jók a szubrettek és táncos-komikusok jelentei. Illetve nagyon tetszettek a komoly primadonna-bonviván jelenetetek. Úgy összességébe bátran ki merem jelenteni ez volt életem legjobb operett előadása. Számomra most ez a kedvenc. Minden meg van benne, ami számomra egy jó előadáshoz nélkülözhetetlen: látványos díszletek, fülbemászó dallamok, vicces és mély mondanivalót hordozó jelenetek, szeretnivaló szereplők.