Ha meghalljuk azt a szót, hogy boldogság, mindenkinek más jut az eszébe ezzel kapcsolatban: van, akinek a család és a barátok, és van, akinek a pénz és a hírnév. De vajon mit takar a boldogság? Valóban csak ennyiről van szó?

Az emberek többsége a pénzt köti össze a boldogsággal, úgy gondolják anélkül nem élhetnek felhőtlenül. De az igazság sajnos az, hogy ők sem feltétlen boldogok, hisz egész életükben a karriert tartják szem előtt, csak a munkának élnek és közben nem töltenek elég időt családjukkal, elhanyagolják barátaikat. Ez viszont nagy hiba. Az ilyen életvitellel nem csak magunkat keserítjük el, hanem szeretteinket is. Gobdoljunk csak bele. Milyen életet élhet az a gyermek, aki mindössze reggel és késő este látja édesanyját/édesapját vagy akár mindkét szülőjét? Állandóan csak azt hallja: "Majd később játszunk, nekem most dolgoznom kell." Lehet, hogy emiatt zárkózott lesz, de lehet, hogy nem. Úgy vélem nem szabad eddig a pontig eljutni, még időben kell gondolkodni és tudni kell azt mondani, hogy: "Bocsi, ma nem túlórázom, megígértem a gyerekemnek, hogy elmegyek vele moziba." Tudom ez nem olyan egyszerű, mert eg munkahelyen az van, amit a főnök mond, de az ilyen életstílus erősen károsítja az egészséget (stressz, fáradékonyság, kimerültség ...) és emberi kapcsolatainkra nézve sincs jó hatással.Az egészség fontosabb, mint a pénz. Nagyon fontos, hogy megtanuljuk úgy beosztani az időnket, hogy abból magunkra, a családra és a közeli ismerősökre, barátokra is jusson.

Az emberek egy másik csoportja a hírnevet tartja előrevalóbbnak. Szerintük, ha az ember ismert lesz, minden probléma megoldódik, hisz ennek köszönetően rengeteg pénzhez jut. Lehet, hogy a hírnév jó dolog, és sok előnnyel jár, de mint minden másnak, ennek is sok hátránya van: például mész az utcán a kislányoddal, épp egy fesztiválra tartotok, de a tervezett fél óra helyett másfél óra múlva érkeztek meg, mert minden második ember megállít, kér egy autogrammot és egy közös fényképet. Persze ez nagyban függ a rajongótábortól, jó lenne ha nem vinnék túlzásba a dolgot és csak akkor tennék ezt, mikor nem az ember magánéleti programjait "színesítik" vele, hanem mikor erre "legálisan" van lehetőség. De ez egy mellékes dolog. Valóban erre vágynak azok, akik híresek szetnének lenni? Szerintem sokan erre csak akkor döbbennek rá, mikor hasonló (olykor már kínos) szituációban találják magukat, mikor képtelenek a privát életüket privátan élni. Pedig ha belevágunk valamibe, muszáj megfontolni, hisz egy döntés befolyással lehet egész életünkre, és ha valaki nem érzi igazán jól magát egy ilyen életformában, akkor az boldogtalanná, feszültté teheti. Ez viszont senkinek se tesz jót: se az érintett személynek, se a közvetlen környezetének. Persze itt is vannak kivételek, és akadnak olyanok, akik ezt a helyzetet remekül kezelik.

Végül következzen az a "csapat", akik szerint a boldog élet a családon és a barátokon alapszik. Ők azok, akik soha nem válhatnak magányossá, hisz mindig lesz mellettük valaki, akivel megoszthatják örömüket, bánatukat. Mindig lesz kitől tanácsot kérni, mindig lesz kire támaszkodni, ha baj van. Sokkal boldogabb és magabiztosabb az az ember, aki tud kire számítani, hisz mindig biztonságban érezheti magát, semmitől se kell félnie. Ha mindez megadatik az embernek, semmi rossz nem érheti őt az életben.

Összefoglalva úgy gondolm nincs fontosabb dolog a családnál, a barátoknál, és nincs annyi pénz a világon, ami őket helyettesíthetné. Lehet, hogy könnyebb lenne az élet anyagi gondok/félelmek nélkül, de ha van melletted egy család, aki segít, ha tud, nem kell állandó bizonytalanságban élni. Mindig annak kell örülni, ami van, és nem szabad folyton azon dolgok után vágyakozni, ami nincs. Meg kell tanulni megélni az adott pillanatot, hisz a boldogság apró dolgokból tevődik össze. Ha mindezt észben tartjuk, és megpróbálunk nyitott szemmel járni a világban, semmi rossz nem érhet bennünket.