Nem tudom ki mennyire emlékszik, de volt egy azonos címen futó rajzfilmsorozat, melynek főhőse a kis Cossette volt, egy árva kislány, aki elég mostoha körülmények között, szívtelen mostoha szülőkkel élt. Már nem nagyon emlékszem az eseményekre, hogy mennyire volt köze az eredeti Victor Hugo műhöz, de azt tudom, hogy szerettem. Ekkor olyan kisiskolás lehetettem. Aztán el kellett telnie vagy 10 évnek ahhoz, hogy újra foglalkoztasson. Francia órán megnéztük az eredeti filmet Gerald Depardieu főszeplésével és akkor nagyon megfogott a történet. Igaz, hogy a közepét nem láttam és nem voltam tisztába a szereplőkkel se, de szépen lassan összeállt a kép. Aztán megismerkedtem a musical változat dalaival, amik hihetetlen szépek, hamar megszerettem őket. És elérkezett a 2013-as év és bemutatásra került a mozikban a legújabb film, mely egy musical.

Már a szeplőgárda biztosította a sikert (Hugh Jackman, Russel Crown, Anne Heathaway, Amanda Seyfried ...stb.) és ezt az izgatott várakozást csak fokozták a jobbnál jobb kisfilmek, ajánlók. Akkor nagyon be voltam zsongva, mindenképp látni akartam moziba, de sajnos úgy hozta a sors, hogy ez elmaradt. De gondoltam ami késik az nem múlik. És így is lett, nem rég megkaptam a DVD változatot és végre részese lehettem én is ennek a csodának. Igen ez egy csoda. Nem csalódtam, pont ilyennek képzeltem. A történetet nem taglalnám, bízom benne, hogy sokan ismerik, de ha nem akkor inkább "nem lövöm le a poént". Legyen elég annyi, hogy tökéletesen bemutatja milyen változásokra képes egy ember és milyen áldozatokra képes azokért, akiket szeret. A szereplők lenyűgözőek voltak, leginkább Anne alakítása fogott meg, hibátlanul hozta Fantine karakterét ... nem csoda, hogy Oscar díjat kapott érte. A másik leg számomra Samantha Barks volt, úgy gondolom ő énekelt a legszebben. A többi szereplő is nagyon jó volt. És ha már ez egy musical, elkerülhetetlen, hogy ne térjek ki a zenére. Meseszép, tartalommal teli, elgondolkodtató és lelkesítő. Leginkább az On my own (Senkim már), az I dreamd a dream (Álmodtam egy álmot) és a forradalmi induló tetszett, az utóbbi hihetetlen fülbemászó dallamvilággal rendelkezik.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, garantált a katartktikus élmény. De ha mégse a musical változat mellett döntene valaki, az mindenképp a Gerald Depardieu filmet nézze meg, hoszú, de nagyon jó. Kivétel nélkül elgondolkodtat minden nézőt és olyan kérdéseket vet fel, melyekről keveset gondolkodunk, pedig kellene. Megtanít arra, hogy a szabadságért és a boldogságért küzdeni kell, ki kell álnunk igazunkért, meg kell óvnunk szeretteinket és nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon rajtunk a félelem, kitartónak és erősnek kell maradnunk.