Sziasztok!
Ez a blog azért jött létre, hogy megoszthassam a világgal a gondolataimat, az írásaimat erről-arról. Érdekel többek közt az irodalom, ami által az esszé írás sem okoz nehézséget. Ezen kívül mindenem a színház, szívesen fotózok, olvasok. Írásaimmal szeretnék nektek megmutatni egy kis darabkát a világomból, ha kell erőt adok és önbizalmat, ha kell ajánlok ezt-azt. Remélem tetszeni fog az oldal, és rendszeres olvasóivá váltok. Üdvözlettel: Szandy
ÍGY VAGYOK CSAK ÉN
Webmiss: Szandy Design by: Szandy Theme: blog ll kultúra Böngésző: Google Chrome
Bizonyos időközönként (hetente gondoltam, hétfőnként) ajánlok nektek valamit: egy könyvet, egy verset, egy dalt, egy színházi előadást ... valamit. Az aktuális ajánlót mindig az alább található képre kattintva láthatjátok.
"Ki a nagy vízre indul annak dönteni kell melyik hullám a jó, melyik sodorja el. Legyen bármilyen vonzó egy új állomás. Az egyszerű út, az naivitás."
/Mozart! musical/
BÖLCSESSÉG
"Csak két nap van egy évben, amikor semmit nem tehetsz: az egyik a tegnap, a másik a holnap. Tehát csak a MA a megfelelő nap arra, hogy szeress, hogy higgy, és elsősorban hogy ÉLJ!" /Dalai láma/
A SZÍNHÁZ SZERELEM, ÖRÖKKÉ TARTÓ LÁZ
remény, hogy boldog légy.
2012.11.02. 13:27, Szandy
A Miss Saigon egy olyan darab, mely számomra nagyon fontos. Életem eddigi legjobb előadása, kedvencem lett mondanivalója, gyönyörű dallamvilága, lenyűgöző látványvilága és remek története miatt. Egy olyan tartalmat közvetít, mely minden korosztálynak megmutatja a remény, a szeretet és az összetartás a világon a legfontosabb.
Ehhez a dalhoz nagyon kötődök, nagyon kedves számomra. Ez volt az első dal, amit hallottam ebből a musicalből és ez késztetett arra, hogy meg akarjam nézni. Évekig vártam erre a 2011. augusztusi premierre. Igaz én nem szabadtéren, hanem később a kőszínházban láthattam, de nem bánom mert ez úgy ahogy volt tökéletes volt. Az első pillanattól fogva a szívemhez nőtt. Tetszik a keleties dallamvilága, a díszlet, a látvány ... úgy összességében minden.
És miért azt írtam címnek, hogy remény, hogy boldog légy? Ennek egyszerű oka van. Elsősorban, mert ez a musical egyik alcíme vagy minek is hívjam. Másodszor pedig azért, mert ez az egy mondat összefoglalja a darab mondanivalóját. Mint minden ember, a főszereplő Kim is a boldogságra vágyott, melyet az adott társadalmi és politikai körülmények között nem érhetett el. Rengeteg szrnyűségen ment keresztül, elveszítette szüleit, prostituáltként kellett dolgoznia, gyilkosságra késnyszerült és a legborzasztóbb mégis az a lelki teher volt, melyet szerelme elvesztése okozott. Az a gondolat tartotta életben, hogy szerelme, Chris visszatér és, hogy nem hagyhatja magára kisfiát, Tamet. Eladta magát , csak hogy fel tudja nevelni gyermekét és miután újra találkozott Chrissel és feleségével életét áldozta fel azért, hogy ne legyen más választásuk, hogy magukkal vigyék Tamet Amerikába és felneveljék. Ez a fajta önfeláldozás emelte Kimet ki a társadalomból: akaratereje, talpraesettsége, hite és szeretete vezette őt életében és a saját érdekeit háttérbe szorítva mindent megtett azért, hogy kisfia ne ilyen rossz körülmények közt nőjjön fel. Ez az igazi szeretet, úgy gondolom.
Bárki bármit is mond szerintem ennél gyönyörűbb darab nem létezik a világon, nem csoda, hogy rengeteg színésznő álomszerepe Kim karaktere. A zene magával ragad és biztos vagyok benne, hogy ez a történet minden korosztályt megérint és kicsit elgondolkoztatja. Vajon olyan szörnyű életkörülmények között élünk mi? Szerintem nem csak én gondolom azt, hogy mi bármennyire sem érezzük jónak az életünk, ennél a vietnámi helyzetnél nekünk csak jobb ... és ezt meg kéne becsülnünk.